A bátorító pedagógia alapelvei

(Alfred Adler szemlélete szerint)

1. Hiszek a gyerekben, úgy, amilyen, és nem úgy, amilyennek lennie kellene.
2.Nem kritizálom a gyermeket magát, maximum a cselekedeteit, s annak eredményeit.
3. A gyermeket egyenértékűnek tekintem, társként kezelem.
4. A gyerek kérdéseit reálisan megválaszolom.
5. Ígéreteimet betartom, saját hibáimat beismerem.
6. A gyerek véleményét megkérdezem, s figyelembe is veszem, ha lehetséges.
7. Megjelölöm a kritikus pontokat, de nem ijesztgetek vagy fenyítek (annak semmi értelme).
8. Nagy szabadságot adok a határokat világosan kijelölve, azokat következetesen betartva.
9. Mindent a lehetőségek oldaláról nézek, s annak szemszögéből mutatok meg.

A tanítás lényege:

Odafigyeléssel, megértéssel, szeretettel támogatni a gyereket a tanulásban.

Nagyon modernnek hangzik, pedig már az 1800-as évek végén megfogalmazódtak ezen alapelvek.  Adler ekkoriban foglalta össze ezeket a pontokat. Ennek a megvalósítása viszont csak tapasztalt és elkötelezett tanárok révén lehetségesek, akik szeretik azt, amit csinálnak.

Egy ismerősöm azt mondta, hogy az egész oktatási rendszerünk ott van elszúrva, hogy nem a lényegre összpontosít. Nem tudásra és a megértésre helyezik a hangsúlyt, hanem a jó jegyek megszerzésére. Ami egy badarság.

Én a jegy alapú értékelésben nem hiszek, s nem is tudom annak fontosságát képviselni. Sosem voltam jó tanuló, mert volt ami érdeket, s volt ami nem. S nem kenyerem a bort iszik s vizet prédikál mentalitás

De meg tudod mutatni s át tudom adni a reál tantárgyak tananyagát úgy, hogy az érthető, élvezhető és megtanulható legyen. 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.