Az emelt szintű fizika érettségi fő kihívásai

Sok diák azt gondolja az egyszerű, közép szintű feladatok láttán, hogy a fizikai számítások könnyűek. Elmennek a fakultációra, és az első tanórákon rádöbbennek, mekkorát tévedtek. Néhány pontban összefoglaltam pár olyan körülményt, mely a tananyag elsajátítását nagyban meg szokta nehezíteni az emelt szintű fizika érettségire való felkészülést.

  • Gyakran szokták mondani, hogy a matematika a gondolkodás tudománya. Ez a fizikára, ha lehet ilyet mondani, még hangsúlyosabban igaz. Rengeteg jelenséget kell megismerni, összefüggéseit átlátni, és ezeket feladatokban felismerni, alkalmazni. Ez leírva nagyon egyszerűnek hangzik, de ennek elsajátítása szó szerint több száz feladatot igényel.
  • A szövegértés rengeteg fejtörést szokott nekem okozni az órák során. Sok feladat szövege ugyanis nem “szájbarágós”, meg kell érteni magát a jelenséget. Ezen helyzet forrása a humán tantárgyak adat központú oktatásában keresendő.
    • Ha nem tudja valaki elválasztani egy fizika feladatban, hogy pontosan melyik jelenségről (mozgásról, változásról) van szó, akkor a megfelelő képletet sem tudja kiválasztani s használni.
    • Volt olyan eset, amikor fizika óra kellős közepén neki kellett állnom a különböző mondatrészeket a nyelvtan órán használt jelölésekkel megjelölni, s a végén a mondat szerkezetét egy ágrajzzal szemléltetni.
  • A fizika feladatok megoldásához rengeteg képlet kell tudni. Egyszer összeszámolta egyik tanár barátom, 78 képletet kell megtanítani egy középiskolai fizikatanárnak az érettségiig. Ezt megjegyezni és megfelelő időben felidézni, ha nincs megfelelően rendszerezve a tudás, gyakorlatilag lehetetlen.
    • Volt olyan dolgozat, amikor egy arányszám hiánya vezetett a rossz végeredményhez. A függvénytáblában benne van a perdülettétel és annak használatához szükséges tehetetlenségi nyomatékok táblázata is, csak nem közvetlen egymás után. Ha a fizika korrepetálás során nem alakul ki a megfelelő rálátás egy témakörre, akkor nincs reális esély arra, hogy tanuló ezeket felismerje és ehhez alkalmazkodva oldja meg a feladatokat.
  • Egy további fontos kihívás az algebrai átalakítások bizonytalansága.
    • Ez már a fizikai képletekbe való behelyettesítésnél kezdődik. Aki ebben bizonytalan, az a legtöbb feladatnál bizonytalan lesz. Egy fizikai feladatot a megfelelő képlet nélkül megoldani gyakorlatilag esélytelen.
    • A fizikai képletek nem megfelelő használatának csúcsa a szamárháromszögek használata. Akinek a tudása erre korlátozódik, az egy összetettebb fizikai jelenséget fel sem tud írni matematikailag. Ugyanis egy rugalmas vagy termikus megnyúlás, vagy egy kezdő sebességgel rendelkező kocsi gyorsulását leírni, illetve azokból számolni, nem lehet algebrai átalakítások nélkül.
    • Aki nem tud megoldani egy két ismeretlenes egyenletrendszert, annak egy nehezebb, több ismeretlent tartalmazó fizika feladat megoldása szinte a lehetetlennel egyenlő.
    • A paraméteres egyenletek használatára is néha szükség van, főleg akkor, ha egy feladatban az egyik adat menet közben kiesik. Aki csak középszintű matematikát tanul, annak ezt külön meg kell tanítani a korrepetálás során. Ekkor nincs más teendő, mint elővenni egy matek feladatgyűjteményt, és begyakoroltatni ezt a matematikai feladattípust, pótolandó a hiányosságot.
  • Egy geometria ismeretet igénylő feladat sokaknál azért bizonyul megoldhatatlannak, mert egyszerűen nincs meg a szükséges matematikai (geometriai) információ. A fizika korrepetálás során gyakran evvel is foglalkoznom kell.
    • A fizika feladatok egy részében egy jó ábra sokat segít a megoldásban, valamikor pedig egyszerűen elengedhetetlen, s még a dolgozatok értékelésekor pont is járhat érte.
    • Egy jó ábra felrajzolása viszont feltételezi a jó szövegértésen túl a megfelelő vizuális képességek meglétét is. Ezért gyakran egy fizika óra rajkészség fejlesztésbe csap át.

Sokan azt gondolják, hogy emelt matek érettségi nélkül nem lehet fizika emelt szintű érettségit tenni. Persze, vannak feladatok, amit az emelt matematika ismerete sokban leegyszerűsít, de volt több olyan tanítványom is, akit közép szintű matematika tudással írtak jó eredménnyel fizika emelt szintű érettségit. A félreértés abból adódik, hogy a legtöbb fizikatanár a fakultáción az emelt szintű matematikai ismeretekre támaszkodva tanítja az emelt szintű fizikát, mert a legtöbb emelt fizikát tanuló emelt matekra is készül.

Egy dolgot viszont nem szabad elhallgatnom, aki az orvosira készül, és megteheti, az ne akarjon emelt szintű fizikával bejutni. Határtalan nehézségeknek néz elébe az orvosi egyetemen, aki megfelelő kémiai alapok nélkül vág neki. A csúcs az volt, amikor 6 nap alatt kellett az egész középiskolai tananyagot, némileg kiegészítve átadnom az orvosin tanuló srácnak kémiából (hat napig, minden délután 3 és 11 között). Senkinek nem kívánom, hogy ilyen magántanári munkában legyen része, diákként és tanárként is heroikus feladat volt volt.

[spider_facebook id=”1″]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.