Timföldgyártás és vörösiszap

A vörös iszap egy bányászati melléktermék, ami minden bányában keletkezik, s ezért szinte minden bányavidék egyik jellegzetes tájképi eleme a meddőhányó, mely nem más, mint a bányászat során kitermelt, de nem hasznosítható kőzetmaradék halmai.

A meddőhányók elcsúfítják a környezetet, ezért a keletkezett meddőt el szokták tüntetni, például a már nem használt bányarészekbe visszatöltik a felesleges kőzetet, evvel csökkentve a bányafenntartás költségeit is. 

A vörös iszap keletkezése

A meddő aránya nagyon változó, a kőbányáknál ez főleg törmelék, amit alapozásnál lehet jól felhasználni (gyakorlatilag az is termékként értékesíthető). A szénbányáknál a kísérő kőzetek általában mechanikusan elválaszthatóak. Egy nemesfém bányánál viszont a kitermelt anyag zöme meddő, de még így is megéri gazdaságilag a nemesfémek magas ára miatt.

A vörös iszap viszont teljesen más tulajdonságú. Nem egyszerűen egy kísérő kőzete a kibányászott nyersanyagnak, hanem egy kémiai reakció sor eredményeként keletkezik.

Timföldgyártás menete

A bauxit egy több komponensű kőzet, mely főleg alumínium-oxidot, vas-oxidot, titán-oxidot és szilícium-oxidot (homokot) tartalmaz. A bauxitot tömény nátrium-hidroxid oldat hozzáadása közben púderfinomságúra őrlik, amiből a keletkező vízoldható alumínium vegyületet akarjuk kinyerni.

A következő lépésben három fázisra választható szét az elegye: lesz egy ülepedő, sok szilárd anyagot tartalmazó iszap, mely a vasoxid tartalma miatt vöröses-barna; és lesz egy folyadékfázis melyből hígítás hatására kiválik a alumínium-hidroxid.

A kivált alumínium-hidroxidot elválasztják a folyadékfázistól, melyet egy vizes mosás után 1200 fokra hevítenek. Ennek eredménye a timföld, amiből elektrolízissel nyerik ki a fémalumíniumot. Igazából ez az egész folyamat elsődleges célja.

A megmaradó folyadékfázisból a benne megmaradt nátrium-hidroxid visszanyerhető, viszont az iszapos fázisból átmosás után sem távolítható el teljesen az, s ezért a megmaradó anyag erősen lúgos kémhatású marad (és ettől maró).

Kolontári baleset

A felszíni fejtés miatt ez az anyag nem termelhető vissza a felhagyott bányákba, ezért külön erre a célra megépített tározókba kerül. A bakonyi balesetet az okozta a Kolontár mellett, hogy a nedves anyag a tározó töltését átnedvesítette, s annak megcsúszása a tározó tartalmának egy részét a környezetbe engedte.

A keletkező anyagot viszont nem lehet megszárítani és meddőhányókban tárolni, mint más használhatatlan kőzettörmeléket, mert az őrlés következtében olyan apró szemcséjű porrá alakult, melyet a legkisebb szél is könnyedén felkap. A Kolontárról mostanában készült felvételeken gyakran látható vörös porviharok ennek egyértelmű bizonyítéka.

A vörös iszap felhasználása

Holott ez az anyag is felhasználható, nem feltétlen szükséges évtizedeken keresztül tárolni. Fel lehet használni a mezőgazdaságban a cukorrépa és a hüvelyesek termelésénél tápanyagpótlásra /bór és foszfor tartalma miatt/, savanyú talajok (szikesek) minőségének javítására. Ezen túlmenően mindenféle savas anyag semlegesítésére, megkötésére is alkalmas. Használható a vaskohászatban vagy a agyagkőzetek feldolgozásakor is (cserép, tégla és fagyálló járólap készítéséhez).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.