Konfliktusok és konfliktuskezelés

A legtöbb terápiás módszer valamiféle konfliktus feloldását tűzi ki célul. Ez a konfliktus lehet belső vagy külső hatásra kialakuló, de a konfliktuskezelés mindig a belső világunk átalakításához kapcsolódik.

A konfliktuskezelés kapcsán sokan tiszavirágéletű megoldásokat használnak, próbálják a helyzeteket kommunikációval feloldani, vagy bűnbakot keresni, de a valódi megoldástól sokan fényévekre vannak.

Holott a konfliktusok átformálásához csak azt a három elemet kell szemügyre vennünk, ami a konfliktust létrehozza: a két ember (vagy csoport) és a kettőjük lévő kapcsolatot. Ha ezek közül bármelyiket meg tudjuk változtatni, akkor a konfliktus véget ér vagy átalakul.

Kapcsolódás átformálása

Amikor a kommunikáció segítségével próbálunk egy helyzetet feloldani, akkor magát a konfliktust próbáljuk közvetlenül befolyásolni. Erről szól például az erőszakmentes kommunikáció technikája, mely egy erőteljes habitusú emberrel szemben nagyon jól működik, de sok más esetben semmit nem ér.

Sok esetben a konfliktusok pont attól válnak nehezen feloldhatókká, hogy a konfliktusok nem jönnek fel a felszínre, csak kimondatlan módon lappanganak a történések hátterében.

Az egész olyan lesz, mint az árnyjáték. A valódi okok rejtve maradnak, ami az egész helyzetet megoldhatatlanná teheti. Mert nem tudsz szembe nézni a kiváltó okokkal, csak a hatásokkal.

Tehát a kommunikáció önmagában nem elegendő a konfliktusaink kezelésére.

Mások megváltoztatása

Amikor a másik ember személyét próbáljuk megváltoztatni, az többféle módon is megtörténhet.

Egyrészt elkerülhetjük azt az embert, akivel nehézségeink vannak. Ideig-óráig ez akár működhet, de előbb-utóbb mindig találunk olyan embert, akivel kialakul egy hasonló konfliktus. A díszletek, a körítés változik, de a lényeg ugyan az marad.

A nehéz emberek elkerülése pont ezért nem működik hosszabb távon. A zűrös emberek kerülgetése akadálypályává alakíthatja a szociális életünket, aminek következtében egy idő után elveszítjük az integritásunkat és a szabadságunkat. Mert folyton azt fogjuk keresni, mikor futunk bele valakibe, akinek nem lesz megfelelő a fizimiskánk.

A másik lehetőség, amikor ténylegesen megpróbálunk másokat megváltoztatni. Amivel egyértelműen kifejezzük a másik ember számára, hogy nem becsüljük, nem tiszteljük. Nem tartjuk értéknek azt, ahogy ő él, s nem fogadjuk el az ő nézeteit és megoldási módjait.

Ezt élik meg sok esetben azok is, akik:

küzdenek.

Ennek hátterében rendszerint az van, hogy saját magunkat a másiknál jobbnak és különbnek állítjuk be. Ami ellen minden egészséges önbizalommal rendelkező egyén kézzel-lábbal hadakozni fog.

Tehát mások megváltoztatásának kísérlete is egy zsákutca, mert ellenállást, konfliktust generál.

A működő konfliktuskezelés

Ez a rész az előzőek után remélhetőleg mindenki számára világos. A konfliktusaink egyetlen egy ember átformálása révén változhatnak meg. Ha mi magunkat formáljuk át.

Önmagában a konfliktusok időről időre mindenki életében megjelennek, de az nagyon nem mindegy, hogyan kezeljük ezeket. S ezek feloldásához nem kell feladnunk az értékeinket, nem kell összemennünk, mint egy lufi, s megőrizhetjük az egészséges önbizalmunkat is.

A saját viselkedésünk és reakcióink megfigyelése és átformálása viszont képes úgy alakítani az életünket, hogy a konfliktusaink egy részétől megszabadulhatunk. Illetve képesek lehetünk a fura helyzeteket rutinosabban elsimítani.

A konfliktusokat vonzó viselkedésünk átalakításának van egy elég összetett folyamata. A feloldás folyamatának lépései ugyan nagyon hasonlóak, de mindenkinél más és más, amihez érdemes tapasztalattal rendelkező támogató segítségét kérni.

Középiskolások pszichológiai fejlesztése —>


Oszd meg azzal az ismerősöddel, akinek ez megoldást jelenthet!