Az kémia oktatás első lépése talán a legnehezebb. A makroszkopikusan érzékelhető világhoz szokott diákok szemléletét a molekulák parányi világához kell hozzáközelíteni. Nem egyszerű, de megfelelően használva a tananyagot, ez nem elképzelhetetlen. Amikor Platón atom fogalmával kezdődik egy kémia tankönyv, akkor ennek ez a feladata.
A tudománytörténet soha sem öncélú, mindig szerepe van abban, hogy az egész tananyagot megérthessük. Mert az ismeretek megértésének és megtanulásának az az egyik legjobb útja, ha végigkövetjük azt a folyamatot, ahogy a tudomány adott területe kialakult, s felfedezték annak törvényszerűségeit.
Atommodellek és atomszerkezet
Amikor eljutunk a Daltonhoz, akkor egy olyan megközelítést szoktam megmutatni, ahogyan az esetek 80 %-ban az atomokat könnyedén lehet kezelni. Én itt ezt azért tartom kihangsúlyozni, mert többször azt tapasztaltam a diákjaimnál, hogy elvesznek a részletekben. Rengeteg minden van, amit a kémia tananyag elején az atomról, s ezen belül főleg az atommag kapcsán megtanítunk, s amire a kémia tanulása során zömmel nincs is szükség. A kémia is külön foglalkozik ezen témakörökkel, s ezt érdemes a diákok fejében is tisztába tenni.
Később, az atomok kapcsolódásától kezdve a tananyag már egyszerűbben érthető, de ehhez a korábbi anyagok megértése szükséges. Én azt szoktam csinálni, hogy szó szerint mindent újra elmondok az elektronszerkezetről az elsőrendű kötések és a molekulák kapcsán. Annak fényében mutatom meg a molekulák kapcsolódását, s ettől az egész hirtelen érthetőbbé és megjegyezhetőbbé válik.
Kémia számolások
A másik nagy kihívás a számításos példák megoldási módjának a megtanítása. Amikor erre a részre rátérek, annak olyan hatása van, mintha az általános iskolában nem tanítanának kémiát.
- Sokaknak furcsán hathat, de diákok egy részének még az első húsz elem vegyjele sem szokott gond nélkül menni. Sok tanár ezen átlép, mert hogy ezt már tudniuk kell a diákoknak.
- Pedig ebből dolgozatot kellene íratni már a legelején. az mégis csak vicc, ha valaki a kémia érettségién nem tudja megmondani, mi a kén vegyjele (az egyik közeli ismerősömmel történt ez meg nagyon sok évvel ezelőtt).
- De ugyan ez igaz a szerves kémia oktatása kapcsán a funkciós csoportokra is. Én magam követtem el azt a hibát, hogy nem jutott eszembe az OH-csoport (hidroxi-csoport) neve az államvizsgámon.
- Rengeteg gond van az alapvető vegyületek képletének a megjegyzésével. Sokszor az sem tiszta, mi a különbség a vegyjel és a vegyület között.
- A vegyületek molekulatömegét meghatározni sem mindig sikerül. Sokan a középiskolába bekerülve nem tudják még erre sem használni a periódusos rendszer.
- Ezek után ez egyenes arányosság megtanítása következik az anyagmennyiség kapcsán. Néha az sem világos a diákjaimnak, hogyha valamiből fele annyit veszek, akkor annak fele annyi a tömege, és fele annyi részecskét (atomot, molekulát, iont, elektront stb.) tartalmaz.
- A következő kihívás a koncentrációszámítás és a százalékszámítás begyakoroltatása. Ez is szokott érdekes perceket eredményezni, hiszen az általános iskolai módszerek elengedése (például a szamárháromszög alkalmazásának elfelejtése) nem mindig egyszerű.
- Volt olyan szülő, aki ezen módszerek szellemében rendezte az életét, s nagyon nehézen tudtam vele megértetni, hogy ez miért egyenes út a példák elrontásához.
- A keveréses kémia feladatokról nem is beszélve, ahol egy egyenlet felírása sokkal egyszerűbb és gyorsabb megoldást eredményez, mint több aránypár egymás utáni alkalmazása. S ráadásul nem is mindig működik.
- A következő kihívással teli pont a kémia egyenletek rendezése és alkalmazása. Egyszerűen képtelenség a kémiai egyenletek áradatát megjegyezni. Az alapelveket megértve és megtanulva rengeteg egyenletet fel lehet anélkül is írni helyesen, hogy nem tudjuk pontosan a komponensek arányát.
- A szerves kémiában ez nem igazán járható út, ott bizony magolni kell, de ennek is van egy emberbaráti módszere.
- Le kell írni az egyenleteket sokszor egy meghatározott módszer szerint. Ha ötször ugyan azt a kémiai egyenletet leírjuk egymás után, abból nem lesz használható kémiatudás. De több egyenletet sorban leírunk, és azt ötször megismételjük, abból már lesz tudás.