Matematikai statisztika

A matematika statisztika a főiskolán sok esetben kihívást szokott okozni a diákoknak, holott annak alapjai már a gimnáziumban is tananyag, hasonlóan a valószínűségszámításhoz.

A matematikai statisztika alapjai

A matematikai statisztika és a valószínűségszámítás alapjai  nagyon hasonlóak, az eloszlástípusok ismerete mind a két terület megértéséhez alapvető.

A lényeges különbség a két terület között, hogy míg a valószínűségszámítás elsősorban arányok meghatározásáról szól, addig a statisztika az adatok, adatsorok vizsgálatával és összehasonlításával foglalkozik.

A statisztika 2 fő területe

A statisztika legegyszerűbb része kettő vagy néhány adat összehasonlítása. Ennek célja a változás vagy az eltérés tényezőinek szétválasztása. Az időbeni változást általában a különböző hatások szorzataként szoktuk megadni, az összes többi esetben (mondjuk két gyártelep teljesítményének összehasonlításakor)  pedig hatások összegeként írjuk le a változást. Ha ezt nem tévesszük szem elől, akkor a nehézségek javától megszabadulunk ennél a feladattípusnál.

A második témakőr mérési eredmények kiértékelésére való. Ez önmagában is két részre bontható. Az első fele egy adatsor jellemzése, amikor a statisztikai mutatószámokat határozzuk meg (átlag, szórás, módusz, medián). Ezek ismeretében már jellemezhető az adatsokaság.

A másik fele, amikor az időben változó mennyiséget kezdjük el elemezni. Ennek leggyakoribb esete, amiko az évenkénti változást vizsgáljuk egy illetve két változó hatás függvényeként.

Időpontok a 20/249-7326-os számon egyeztethetők!

Ábraelemzés, csoportosítás

Nagyobb mennyiségű adat elemzése, arányos és szép ábra készítése, vagy az összetartozó értékpárokra görbe illesztése algebrai úton nagyon hosszadalmas lehet, ilyenkor érdemes az adatokat bevinni egy Microsoft Excel vagy OpenOffice Math program adattáblájába, s annak segítségével kiértékelni azt (rengeteg időt lehet vele megspórolni).

A legtöbb fejtörést általában a statisztikai mutatószámokat felhasználó statisztikai próbák jelentik. Ha tudjuk, hogy mit kell vizsgálni, s ahhoz milyen statisztikai próbát kell elvégezni, a feladatok megoldása sokat egyszerűsödik. A gondot mindig az okozza, hogy mit ismerünk az adatsokaságról, s mit nem. Ez dönti el ugyanis, melyik statisztikai próbát kell használni.

Minden kérdésre szívesen válaszolok a 20/249-7326-os számon!
Oszd meg azzal az ismerősöddel, akinek ez megoldást jelenthet!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*