Diszkalkuliások fejlesztése (oktatása)

A diszlexia és a diszgráfia mellett egyre több diákot a diszkalkulia miatt mentenek fel több tantárgy egy része alól. A tapasztalatom azt, hogy a legtöbb esetben a diszkalkulia kapcsán nem képességhiányról van szó, hanem tudáshiányról, amit érdemes korrigálni.

Amit a diszfunkció félreértése kapcsán megfogalmaztam a diszlexiások és a diszgráfiások kapcsán, az egy az egyben ide is bemásolhatnám. 🙂

A diszkalkulia kialakulása (oka)

Aki nem a tartalmat mondja magában, az nem fogja tudni az azonosságokat használni.

A diszkalkulia semmi más, mint egy tanulási kihívás, hasonló a diszlexiához és a diszgráfiához. Mind a három kezelhető, megfelelő pluszmunkával képesek lehetünk a kialakult diszfunkció ellenére is megtanulni az előírt tananyagot.

Van egy tanulási sor, ahogyan a számolást érdemes fejleszteni, s ha ezek közül bármelyikkel probléma van, akkor az összes többivel is nehézségeink lesznek. Ha viszont ezeket feloldjuk, akkor lépésről-lépésre utolérhetjük tudásban a többieket.

Ez a lényeg, ezzel kell dolgozni. Minden más csak mellébeszélés lenne.

Általános iskolai feladatok

  1. Számok tudatosítása 1-től 5-ig.
  2. Számok összeadása 1-től 5-ig.
  3. Számok tudatosítása 1-től 10-ig.
  4. Számok összeadása 1-től 10-ig.
  5. Számok kivonása 1-től 10-ig.
  6. Számok tudatosítása 100-ig.
  7. Kétjegyű számok összeadása.
  8. Kétjegyű számok kivonása.
  9. Szorzótábla.
  10. Negatív számok bevezetése.
  11. Összeadás és kivonás értelmezése az egész számok halmazán.
  12. Szorzás és osztás érzelmezése az egész számok halmazán.
  13. Egyszerű nyitott mondatok (egyenletek).
  14. Egyszerű egyenlőtlenségek.
  15. A tört definíciója, egynél kisebb törtek szemléltetése
  16. Azonos alapú törtek összeadása.
  17. Törtek szorzása számmal.
  18. Törtek bővítése.
  19. Törtek közös nevezőre hozása.
  20. Különböző nevezőjű törtek összeadása és kivonása.
  21. Törtek szorzása törttel.
  22. Törtek osztása törttel (reciprokkal való szorzás).
  23. Számok négyzetének értelmezése.
  24. Hatványozás jelentése.
  25. Hatványozás azonosságai.
  26. Számok négyzetgyöke.

Középiskolai feladatok

  1. Algebrai kifejezések bevezetése.
  2. Algebrai kifejezések összevonása.
  3. Algebrai kifejezések szorzása számmal.
  4. Algebrai kifejezések összeszorzása.
  5. Algebrai azonosságok.
  6. Algebrai törtek.
  7. Törtes egyenletek.
  8. Kétismeretlenes egyenletrendszerek.
  9. Másodfokú egyenlet és megoldóképlete.
  10. Viéte formula használat.
  11. Másodfokú egyenletrendszerek.
  12. Negatív kitevőjű hatványok értelmezése.
  13. N-ik gyök fogalma, a gyökvonás azonosságai.
  14. Törtkitevőjű hatványok.
  15. Exponenciális egyenletek.
  16. A logaritmus fogalma és azonosságai.
  17. Logaritmikus egyenletek.

Aki ezen a sorozaton végig megy, annak semmi gondja nem lesz a matematikával. A gond többnyire abból adódik, hogy valahol a 10. pont környékén (szorzótábla, negatív számok) kialakul a nehézség, s a 20. pont környékén lévő feladatokkal (törtek összeadása) szeretnénk a megoldást kezdeni.

Tehát nem a problémát akarjuk megoldani, hanem a következményt akarjuk eltüntetni.

Aminek semmi értelme. Felejtsük el!

Amikor a szülő már feladta

Találkoztam már ténylegesen meglevő diszkalkuliával küzdővel is, de számtalanszor hallottam szülőktől, hogy :

“már én is gyenge voltam számtanból”.

Ekkor pontosan tudom, hogy a gyerek részben azért küzd (gyakran reménytelenül), mert a szülő eldöntötte, hogy ez nem fog menni, mert feladta, mert már neki sem ment.

Az ilyen gyerekek nem valódi diszkalkuliások, akiknél tényleges agyi háttere van a nehézségeknek, hanem olyanok, akik valahol elakadtak, s segítség nélkül nem képesek túllépni a helyzeten.

A diszkalkuriás matematikaprofesszor

Egyszer hallottam egy történetet egy matematika professzorról, aki történetesen diszkalkuliás volt. Azért megcsinálta az egyetemen a matematika szakot, hogy kihívások elé állítsa saját magát. Az egyetem után olyan területet választott (játékelmélettel foglalkozott), amihez minimális mértékben kell a mennyiségeket érzékelni.

A diszkalkulia esetén a legtöbb esetben semmi más dolog nincs, mint elővenni az embernek a kezét vagy néhány egyforma gyümölcsöt, és kis számokkal kezdve, az egész számtant az elejétől újratanítani. A gyümölcsök használata azért jó, mert amikor az alapok végre összeállnak, akkor a törtekkel való számolás alapjait is meg lehet velük tanítani.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.